Nagyidai cigányok

Arany János A nagyidai cigányok című műve a magyar irodalom egyik legnagyszerűbb alkotása, mely Arany lenyűgöző, felülmúlhatatlan humoráról árulkodik. A magyar katonák már nem bírván tartani Nagyida várát a helyi cigányságra bízzák, hogy őrizzék, védjék, míg ők élelmet szerezvén vissza nem térnek. Csóri vajda azonban túljár mind a magyar, mind a labancok eszén, s megteremti "Cigányországot". Vagy mégsem?

Kiderül ez Gál Tamás legújabb feldolgozásából. A fergeteges humorú, interaktív, játékos előadásban elhangzó autentikus cigány zenét Bodonyi András gyűjtötte Szepsi környékéről. A dalok eredeti cigány nyelven, illetve magyarul hangzanak el.

2010-ben A nagyidai cigányok produkcióban nyújtott művészi megjelenéséért a Nemzeti Színház és az Örkény Színház művészei mellett Gál Tamást is jelölték a Magyar Színikritikusok Díjára. Gál Tamás ezzel az előadással 2010 júniusában megkapta a XXII. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján Kisvárda Polgármesterének Díját. Az előadás részt vett a VI. Országos Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemlén, és Fődíjat kapott.

Időtartam: 70 perc
Korhatárra való tekintet nélkül megtekinthető!

Az előadás ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Regisztrálni az X-klubban vagy a 06 20 466 7783 telefonszámon lehet.

Bündeltanz

Az előadás a Déryné program hozzájárulásával valósul meg.

A magyar költészet napja - Láthatatlan szépség

- Vannak pillanatok miket elfelejtünk megélni...
vannak dallamok, miket nem hallunk meg..
versek, melyek olvasatlanok maradnak...

és ha néha úgy érezzük egyedül maradtunk a világban, csak engedjük, hogy megmutassa magát, az a titokzatos valami, ami sokszor észrevétlen, de körbe vesz minket:

a láthatatlan szépség.

A műsorban kortárs költők és Hrutka Róbert saját szerzeményei mellett Pilinszky csodás versei is elhangzanak, megzenésítve a Pilinszky-év alkalmából. Április 11. (hétfő) 18 óra. 

Bajai Honpolgár-estek, 4. évad 6. előadás: A kényszerkollektivizálás Bács-Kiskun megyében

Rákosi Mátyás 1948. augusztus 20-án Kecskeméten mondott beszédében hirdette meg a mezőgazdaság szovjet modell szerinti átalakítását, a parasztság termelőszövetkezetekbe kényszerítésének programját és a módosabb parasztgazdák, azaz a kulákok üldözését. Az elnyomás ezt követően fokozódott, a mezőgazdaság adóterhei 1949 és 53 között megháromszorozódtak, a beszolgáltatások, a kuláküldözések, a tagosítások, egyre nagyobb terheket róttak a parasztságra.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően, 1957 nyarán az MSZMP Központi Bizottsága elfogadta a teljes körű kollektivizálás tervét, de a korábbi erőszakos módszerek helyett, a több évre elnyújtott folyamat során az "agitálásra" és az "önkéntességre" helyezték a hangsúlyt. Miután az MSZMP meghozta a döntést, kiadta az utasítást, hogy a parasztokat be kell léptetni a termelőszövetkezetekbe - akik a földjükről, vagyonukról, egzisztenciájukról természetesen nem akartak lemondani. (...) A magyar társadalom legnépesebb társadalmi rétegét, a parasztságot, mely a 20. század közepén még a foglalkoztatottak felét adta, 20 év alatt szinte teljesen felszámolták. Április 7. (csütörtök) 18 óra. Előadó: Rigó Róbert PhD történész, szociológus a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Történettudományi Intézetének és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos főmunkatársa. Fő kutatási területe a második világháborútól a rendszerváltásig terjedő időszak társadalomtörténete.